Plébánia

Patak plébánia története

Patak 1332-ben elszakad Vadkerttől és önálló plébánia lesz. Az első plébános nevét nem ismerjük. A község rohamosan fejlődik és 1431-32-ben már városi kiváltságokkal rendelkezik és 1593-ban “Várospatak” névvel jelölték meg. A fejlődést a törökök állították meg, amikor 1552-ben Drégely várának elfoglalása után a pataki templomot és plébániát is lerombolták. A “Nógrád megye” műemlékei III.347. oldalán azt találjuk, hogy 1593-ban a megyei összeírásban Várospataknak 31 adóköteles háza van. Később 1634-ben a nógrádi “nahijé” török jegyzékben már csak 5 “porta” adóköteles ház volt benne. Tehát a lakosság vagy elmenekült, vagy várostromok idején elpusztult. Ugyancsak itt kell megemlíteni, hogy az egyházi hatóság által kiküldött vizitátor 1634-ben, amikor ezen a vidéken jár, külön kiemeli: “a pataki plébániának nincs semmi felszerelése, jövedelme sőt maga a templom is le van rombolva.”. Vajon ez a törökök által lerombolt teplorn hol állhatott, ez vitás kérdés. Valószínűleg a mai Felvég közepe táján a Szalai és Szűcs porták előtt, ahol az ősi hagyomány szerint valami templom volt. Vizitátor neve: Apáti Márton. /Közbevetőleg még ide kívánkozik egy érdekes történelmi curiozum. 1451 nyarán, amikor Hunyadi János az ország kormányzója a huszita Giohra János cseh vezér megfékezésére indult. Ipolyság felől jött seregével, Patakon is áthaladt, egy ideig megpihent, majd Gyarmat felé indulva Losoncnál ütközött meg az ellenséges vezér csapatával./
Az első lelkipásztor, akinek a nevével találkozunk, Kecskeméthy Bálint. Az ő helyzetét jellemzi olyan siralmasan a fent említett vizitátor.
1647-ben találkozunk a második “lelkipásztor” nevével: Hradistenus Fülöppel, akinek neve a Lippay György érsek által kiadott papi névtárban szerepel.

Erre az időre esik I. Rákóczy György erdélyi fejedelem és a protestánsok előretörése. A fejedelem csapatai Bécs ellen vonulva elfoglalják 1644-ben Gyarmat városát. Nyugalom nem lehetett ekkor sem a vidéken, a törökök Palánknál harcolnak, a magyarok pedig Gyarmat várát foglalják vissza.
1663-ban Szanda vára felől közeledik ismét a török és most már a Küpriti vezette török hadsereg elfoglalja Gyarmat, Nógrád, Hollókő, majd Szécsény várait.
1668-80-in: Osvald Mátyás licentiatus nevével találkozunk, aki Patak és Dejtárt látja el. Innen Ekecsekre és Szklabonyára ment, ahol 1697-ig működött.
1695-1700-ig: Vieszkay Jakab licentiatus vadkerti plébános és egyben Patak ás Dejtár lelkipásztora. Innen Kőhidgyarmatra kerül.
1700-1703-ig Saáry György Imre, aki Sóshartyánból kerül ide, illetve Semptéról. Patak, Vadkert, Dejtár plébánosa, majd innen Nyitra-Pereszkénybe kerül, ahol 1705-ben halt meg. Erre az időre esik II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, az 1704. szécsényi országgyűlés Pataktól 25 km-re.
1703-1711: Nemes felső-bélai Bélay János, aki a Pázmáneum növendéke volt, először Nagy-Zellői plébános, majd 1703-tól Patakon működik, majd innen Korponra kerül.
1720-ban esztergomi kanonok, az esztergomi káptalan javainak prefektusa, akiről a krónikás azt is följegyezte, hogy az utolsó aki a káptalanban szakállt viselt.
1732-ben nógrádi főesperes lett. Nagyszombatra az új templom evangéliumi oldalán lévő kriptában temették el.
Ezután egy kis intervallum következik. Patakot összekapcsolták Nagyoroszival. Ez az állapot 3 évig tartott.
Ezt a helyzetet említi a pataki plébánia legrégibb anyakönyvének utolsó lapján Balogh György Ferenc az új pataki plébános, aki 1714-ben vette át a pataki plébánia és egyúttal a vadkerti és dejtári hívek gondozását.
Návay János /Hont megyei nemes/ a Szt. István szeminárium növendéke 1701-ben baccalauratust szerez, 1702-ben filozófia magistere, 1706-ban Nagyorosziban plébános, 1707-ben Rimócon találjuk. 1710-ben Gócson, 1714-ben Patakon és Nagyorosziban ismét, majd végül egy szegedi parochiát nyert el és itt él 1719-ig.
1714-1725: Balogh György Ferenc, aki megkezdte Patakon az Anyakönyvezést . Működéséről annyit, hogy Házaskúton, majd Tornyán működik mint esperes. 1714-ben Patakra kerül, ahonnét Vadkertet is adminisztrálja. A tőle fenn maradt írás az első pataki anyakönyv első lapján így szól: “Ego Franciscus Georg. Balogh plebanus patakiencis, et filialium ejus Vadkert et Dejtár inchoarihunc libruin Matrieularem in gono inseridekert Mona Babtizatorum, Nubientium et Oefunctrum. Cadat is glórián dei ommipotentium et B.M.V. Lonvrum. Anno 1714 die 23 juli.” Viszont van olyan bejegyzés is 1719. III. 27.-ről, hogy : Georg Balogh pro tune plebanus Vadkert iensis.
Éppen ezért vitatható, hogy később Patakon resideált, vagy már Vadkerten. Tudomásunk szerint a vadkerti plébániát 1731-ben kezdték épiteni. Ugyancsak az is megállapítható, hogy a vadkerti templom 1743-ban épült. S e vajon Pataknak volt-e már ekkor használható temploma. Az 1961-ben megjelent: “Magyarország művészeti emlékei” II.k. 223 . lapján ez elvasható: “a pataki templom 1720 körül épült”.
Egy 1713-ban készült Canonica Visitació pedig ugyancsak azt állítja, hogy Patakon a templom szentélye és sekrestyéje boltíves, a hajó deszkamunkában.
A patakiak ezután sem hátráltak meg a fenyegetés ellenére sem… ekkor a plébános erről írásbeli jelentést tesz a Hercegprímásnak. Újabb sürgetés és fenyegetés jött. De a patakiak kitartanak álláspontjuk mellett és levélben kérik, hogy Patak önálló plébánia lehessen. A felajánlott fizetést az egyházi hatóság kevésnek találta arra, hogy abból a pataki plébános megélhessen. Két hónap múlva május 30-án kinevezik az új önálló pataki plébánost.
Ritter Lőrinc: 1731-ben Tornászon, majd 1732-ben Patak és Dejtár parokusa. 1767-ben a parókia összeírását végezte. Esztergomi származású, 1727-ben vették fel a budai Széchenyiárum növendékei közé. 1731. III. 9-én szentelték pappá. + 1769 ápr. 3-án.
Az 1731-ben tartott Canonica Visitació, Berényi Zsigmond püspök nógrádi főesperes idejéből, sok érdekes adatot tartalmaz, melynél érdemes egy kicsit elidőzni és tanulmányozni.
Idézet az oklevélből: “Ez a templom a Szt. Háromság tiszteletére van szentelve. Van szentélye, amely a sekrestyével együtt boltozott. A templom felszerelése: 2 aranyozott kehely, egyikben őrzik a betegek számára a szent útravalót, a másikkal miséznek. Van egy ezüstből készült aranyozott monstrancia, 4 korporálé, 3 kehelykendő, 3 miseruha, 3 miseing, 2 karing, 2 misekönyv, 1 szertartáskönyv és evangéliumoskönyv, 6 fa gyertyatartó, 2 rézgyertyatartő, 4 zászló, 3 harang. Minden tiszta és rendes. Keresztelőkút nincs. Anyakönyvek 1714-től. A templomnak van 2 rétje, amit árendába adnak ki. A harangozásért fizetnek. Itt minden második vasárnap és második ünnepen van istentisztelet. A plébános u.a. mint Vadkerten. A plébános állandó jövedelme: 12 ki.a. szántóföld, melyet a hívek munkálnak meg, van saját rétje, kap 4 szekér szénát, fajárandóság, kesepénz, stb. stóla.
Az iskolamester Szarka János, a hitvallást letette, kellő tudással rendelkezik, de nincs növendéke. Ezért a híveket megintjük, hogy gyermekeik tanításáról gondoskodjanak. A betét szám 257.

A főesperes elrendeli, hogy szentmise közben, a Credo után legyen szt. beszéd. Nyilvános bűnös a káromkodókon kívül nincs. Azok is megkapják a méltó büntetésüket. A húsvéti szt. gyónást mindenki elvégzi. A licentiatusok többnyire iskolamesterek, vagy félbemaradt diákemberek voltak, akik az illetékes egyház hatóságok felhatalmazásával /licentia/ a hódoltsági területek területek kétségbeejtő paphiányának egyhítésére vállalkoztak. Szabad volt nekik temetni, keresztelni, esketni, felolvasni a Szt. leckét, evangéliumot, esetleg prédikáltak, körmeneteket vezettek és hitoktattak. Pázmány Péter a XVII. sz. 20-30-as éveiben az esztergomi egyházmegyében átlag 2 licentiatust számított egy-egy felszentelt papra.” /Vigilia 1962. IX./
Szekeres János: 1761-ben galántai gróf Eszterházi Jánosnál prefektus – majd káplán Pápán. Innen bekerül spirituálisnak a budai szemináriumba. 1769-ben pataki plébános. 1709-ben az ő ideje alatt végzett Szabó András látogatást. Meghalt 1799-ben Patakon.
Az 1709. augusztus 1.7-i Visitacio Canonicában többek között ez olvasható: Cornos Batthány József biboros érsek, hercegprímás rendeletéből Szabó András püspök, nógrádi főesperes, majd Barthalóczky József esperes, Szekeres János pataki plébános, Vadász Endre szetei plébános, Madarassy Károly és Király Ignác káplános vannak jelen.
Még Bartrezy Ferenc /1761-65/ érsek megtiltotta, hogy a templom körüli temetőbe valakit eltemessenek.
Orgonista és iskolamester nemes Marszvoszky Ferenc. Télen 40, nyáron 10 növendéke van. Temetőőr: Busay János, a bába ö. Pásztor Anna. A lakások száma: 170, ezek közül már 50 eltudja végezni a szt. gyónást. Van még 9 izralita férfi, 3 nő.

Kosztka Pál: A pozsonyi szemináriumban négy éves teológiát végzett. Káplán lett Muzslán, 1797-ben Drégelypalánkon, majd 30 évig volt pataki plébános. + 1837. január 19-én Patakon.
1813-ban ismét kanonoki látogatás volt Patakon májusban. Sede Archipiscopali Vacanke… Péter nógrádi főesperes végezte. A plébános ekkor Kosztka Pál, magyar, német és szlovák nyelveken beszél. Az iskolamester: Horváth József. Semmi kifogás ellene. A harangozó: Szabó József. A kegyúri jogokat a földesúron kívül az esztergomi érsekség gyakorolja. A lakosok száma: 904, ezek közül 720 tud gyónni. A bába: Mennyes Róza. Káplán: Soóky Ingácz.
1835. szeptember 2-i vizitációkor, amely újra Sede vacante történt, /1831-33/, még Kosztka Pál a plébános. Említi, hogy nem tudják ki építtette, alapította a templomot. Káplán Schülner Lipót. Tud magyarul, németül. 29 éves, két és fél éve van Patakon. Iskolamester: Roda János, másfél hónapja működik. Sem mágnás, sem nemes nem lakik a parókia területén, még magán kápolna sincs. A katolikusok száma: 1013. 2 evangélikus és 8 izraelita van. Gyónni nem tud 200. Bábaasszony: Csernus Erzsébet.
1837-38: Bublik István plébános. 1785. november 17-én született, a teológiát a nagyszombati Márianumban végezte. 1811-ben ordinálták. Káplán Szentandráson, 1817-ben Misérden, 1826-ban Garamujfalun esperes, 1827-ben Patakon, 1833-ban Vág-szerdahelyen, 1838 Verebély, ahol esperes és prépost. + l865-ben. 1833-36: Schütner Lipct a káplán, 1837-40-ig pedig Somogyi Csizmadia Károly, a híres “Somogyi Könyvtár” alapítója.
1838-64: Kovács Pál, szül.: Győrben 1802. január 25-én. Teológiát Pesten végzett. Filozófia és teológia doktor. Adminisztrátor volt Érsekbélen, valamint a Sipely család gyermekeinek nevelője.

Drégelypalánkon és Szülgyénben is működött. 1833-ban a vicáriusi hivatal levéltárosa, szentszéki jegyző és hittanár. 1839-ben pataki plébános. 1863-ban vadkerti esperes. 1864-ben átveszi a vadkerti plébániát. 1880-ban a pozsonyi káptalan tagja. + 1882-ben.
1846. május 13-án jelenti Kovács Pál plébános a Vic. Generálisnak, hogy önmegtartóztató társulatok működnek a két faluban, /Societates abotiszentia/ Tagjainak száma Patakon 234, Dejtáron 426 fő. Ezek arra kötelezik magukat, hogy égetett szeszt egyáltalán nem, egyéb alkoholt csak mérsékelten fogyasztanak. A dejtári iskolamester is tagja, az ő példája sokat nyom a latba, de a pataki iskolamestert még nem tudta megnyerni. Elsőnek ő maga, a plébános tette le a nép színe előtt a fogadalmat. 1850.- augusztus 24-én jelenti Kovács Pál plébános, mint iskolaigazgató. hogy a falu lakossága 1107, ebből 1096 katolikus és 11 izraelita. Az iskolába járók száma télen 56 fiú és 59 lány. A tanító: Fábri György, 54 éves a szepesi képezdében tanult. Van egy segédtanító is.
Káplánjai voltak: 1846-47 Shmaüsz Ferenc. 1843-49 Rimely Károly, a későbbi besztercebányai püspök. /1893-ban/
1864-66-ig Toldy János dr. SS Theol. Rómában végezte a teológiát és szerezte meg a doktorátust. Szemináriumi prefektus. 1853. fundamentális tanár, synodalis vizsgáztató, 1864-ben Patakon plébános, ahol 1866-ban kolerában halt meg. Patakon a temetőben van a sírja.
Toldy János betegsége alatt 1966. március 25-ig Seyler János, vadkerti káplán adminisztrálta Patakot.
Toldy János működése alatt találkozunk az első helybeli születésű klerikussal.
Boda Gábor.szül. 1380. március 10., akit 1864-ben ordináltak. 1872-ben endrefalvi plébános lett, 1888-ban esperes.

1866-76: Mészáros Sándor: szül. 1824-ben Szálkán. Teológiát Nagyszombatban végezte. Káplán Komáromban, majd Dorogon, Zsollizen, Tardoskedden, adminisztrátor Unyban, 1857-ben Ógyallán, ahol plébános is lesz. 1966-ben Patakra kerül, 1876-ban Rajosra és + 1882. Naszvadon. Újtemetőben Mészáros S. és Mák Urbán állíttatja a feszületet.
1877-1912: Neyman Károly. 1841-ben szül. Kis-Zellben. Filozófiát Nagyszombatban, a teológiát Esztergomban végezte. 1865-ben ordinálták. Káplán volt Mária-Nosztrán, Nagymegyerben, 1869-ben Kürtön, 1871-ben Szülgyénben. 1872-ben spirituális a szt. István Szemináriumban. 1877-től 35 évig pataki plébános. 1905-ben kanonok. Hosszú szünet után 1912. szeptember 27-én volt, ismét spiritalis canonica. Vaszary Kolos bíboros, érsek idejében, melyet Rott Nándor prelátus, nógrádi főesperes végzett. Lakosság száma: 1383, négy harang van, 242-204-125-50 kg súlyúak. Itt a templom építési ideje gróf Bathanyi card. idejében történt volna és 1761. advent I. vasárnapján lett benedikálva. Hossza: 30 m, szélessége: 11 m. Befogadóképessége kb. 800 hivő. A templomnak van tornya. A főoltár Szt. Háromság, a két mellékoltár Mep. szt. János és Szűz Mária oltára. A keresztkut már kőből van, vasárnap csak egy mise van, délelőtt lo órakor, hétköznap reggel 1/2 7 órakor. Nep. szt. János napján is van körmenet. Húsvéti gyónásokat a két községben 2024-en végeztek el. Kb. 50-en nem végeztek gyónást. Itt történik említés, hogy a Nep. szt. János kápolnát a hívek építtették 1055-ben. Egyesületek: Oltáregyesület, Rózsafüzér társaság, szt. József egyesület és a Népszövetség, melynek létszáma: Patakon 77 fő, Dejtáron 105 fő. /Katolikus egyesületként szerepel./

Tanerő létszáma három: Mohay Gyula, Mohay Dezső és Feleki Mária. Közülük a kántor: Mohay Gyula. Az iskolások létszáma ekkor még 206 tanuló. /Dejtáron: 246 tanuló./ Érdekesség, hogy Patakon 1912-ben már a II. oszt. létszáma 24, az I. oszt. 14. Úgy látszik már itt kezdődik az egykézes. Itt szerepel, hogy a szt. Anna kápolna keletkezőben van. Tehát a szt. Anna kápolna a fiatalabb eredetű és eszerint ez nem műemlék jellegű. A harangok származási éve is jelezve van, ha ezeket az adatokat megbízhatónak tarthatjuk, a nagyharang: 1912., a középső 1771., a kisebbik 1770., a legkisebb pedig 1750-ból származna. 1882-ben és 1905-ben nagy tűzvész pusztított a községben.
Káplánok:
1872-75-ig: Tihanyi András
1876-77-ig: Palkovicz Viktor
1877-73-ig: Mihalovics Ferenc
1873-79-ig: Nikolányi József
l880-85-ig: Kürtössy József
1885-87-ig: Varga Dezső
1887-89-ig: Szaiff Nep. János

1889-1912: 0r. Kürtössy József nyug. lelkész /itt halt meg tüdőbajban, a pataki temetőben nyugszik./
Neyman Károly plébánost a hyvek úgy jellemzik, mint csendes, szelíd és jó lelkületű papot. Az idősebbeket még tanította.
1912-1935.: Horváth Rezső, szül. 1963, április 13-án Lándon, /Komárom megye/, Pázmánumban végzett. Adminisztrátor Kanalas-szentpéteren, káplán Érsekvadkerten /uj várm./, 1887-ben Esztergomban, plébános Nagyemőkén, 1911–ben esperes Nagytétényben, 1913-ban Nógrádipatakon, 1915-ben esperes. + 1935. november 18-án. Pataki temetőben nyugszik. 73 éves volt, 50 évig pap. /Itt kell megemlíteni. Nagy Vince pataki származású adminisztrátort, aki 1884. június 12-én született, káplán volt Nógrádmarcaliban, Ipolyvartán, Hitoktató Budapesten, 1915-ben kórházi lelkész Balassagyarmaton, 1921-ben adminisztrátor Bernecén. + 1934. február 7-én, életének 50. évében, papságának 25.évében. Itt nyugszik a pataki temetőben.

Horváth Rezső idejében történt, hogy a dejtáriak önállósításukat kérték Csernvek János érsek úrtól. 1919. április 26-án a biboros érsek tudatja Horváth Rezső alesperessel, hogy a dejtáriak kérését megértéssel fogadja, tekintettel arra, hogy ekkor már forradalmi szellem él a népben. A kommunizmus Patakon enyhe volt, amint ezt Horváth Rezső 1919. október 31-i jelentéséből kitűnik.

Igaz, a plébános egy elhamarkodott lépése miatt mégis bajba kerül, mert amikor 1919. május 3-án elterjedt a hir, hogy Kun Béla és társai megbuktak, a plébános kitétette a templomtoronyba a nemzeti lobogót és emiatt Horváth Rezsőt először Vácra, majd Budapestre a Markó utcába hurcolták egy hétre. Utána még kétszer fogták el, de bántódása nem történt. December 10-én Csenoch főpásztor elismerését küldte Horváth Rezsőnek, bátor viselkedéséért. Az 1920-án a népszámlálás idején a falu lélekszáma már 1484. Az első világháború hősi halottjainak száma 36. 1925. február havában egy babtista prédikátor hiveket akar toborozni, de a plébános erőteljes föllépésére, terve nem sikerül.

1930-as népszámláláskor Patak lakóinak száma 1635.-Parochus sicut dicitur – homo sigorsus ‘et parüm rüsticus erat: non pepercit virgam uti apud fideles: multa controversia erat inter paroch. et chorimag.

1936-1945: dr. Budai János, szül. 1901-ben Nagysallón. Káplán Budapest, Zuglóban, 1930. Bp. Regnun Marianumban, 1931. Bp. Tabánban, 1934. teológiai tanár, prefektus Esztergomban, 1936-ban Patakra kerül plébánosnak, 1939-ben h.esperes, 1941-ben esperes, 1945-1966-ig ismét szemináriumi teológiai tanár rektor, 1957-ben protonotárius kanonok, 1966-ban érseki fő szentszéki elnök, + 1975. augusztus 26-án Esztergomban. A Bazilika kriptájában van eltemetve.

1937-ben Budai plébános ideje alatt történik a templom kifestése. A művészi munkát Márton Lajos festőművész végezte. A menyezeti kép és a szentélyben lévő evangélisták tőle valóak. Ugyancsak most készül el a főoltár rusticai márványból. Az adományozó ö. Nagy Ferencné, Nagy Vince bernecei plébános anyja. Az újonnan kifestett templomot 1937 november 7-én Dr. Mozlényi Zoltán sinopai p.püspök benedikálta.

A szovjet alakulatok 1944. december 9-én jöttek Patakra. Kazár Mihály káplánt, mivel Patakról a kijárás nehéz volt ebben az időben, ezért a plébános kihelyezett káplánként Dejtárra küldte. Kazár Mihály a kántorlakás egyik szobáját kapta, majd a volt primási “intézői lakot”. 1945. július 25-én dr. Drahos János vic.gen. 1420/945. leirata alapján Dejtáron Kazár “kihelyezett káplán” lett. Anyakönyvezetés 1945. augusztus 1-vel történik Dejtáron.

Mindszenti József biboros h.primás pedig 3541/946 számmal 1946. augusztus 20-i hatállyal önálló plébánia rangjára emelte Dejtárt.

A II. világháború érzékeny veszteséget okozott a községnek. A hősi halottak száma: 26, idehaza pedig egy férfit és egy nőt agyonlőttek, egy férfit a bomba pusztitott el, 9-en pedig az izgalmak, pincézések, stb. miatt haltak meg. Egyébként még a szovjet hadsereg bevonulása előtt egy bomba megrongálta a templom ablakait. A megszállás idején elvittek a templomból 9 albát, 8 karinget, 16 darab oltárterítőt, 8 ministránsruhát stb. A legfontosabb és legértékesebb dolgok egy ládában elrejtve megmaradtak. De az anyakönyvek közül 4-et megrongáltak, lapokat téptek ki és néhányat eltüzeltek. Elvesztek a kataszteri birtokívek, javadalmi összeírások. Több eredeti “Visitacio cannonica” irat. A plébánia épületben is sok rongálás történt az ostrom alatt. Ugyancsak elpusztult az egyházi iskola fölszerelése, berendezése, az egyházközség tulajdonát képező színpad.

A község állat állományának 80%-a, köztük a plébános lovai, marhái stb.

Itt kell megjegyezni, hogy az “új sekrestye” kiképezése, a templomhoz való hozzátoldása szintén dr. Budai János esperes plébános működése idejére esik.

Mint elődje Horváth Rezső alesperes, ő is elnöke lett a “Hangya” Szövetkezetnek. Alapítási év Patakon 1916. Alapitó tagok: Horváth Rezső, Gerta Vince, id. Mák Ferenc, Piskátor András.

1945-1974: Tarnai Béla, szül. Budapest, ordinálták 1940. június 23-án Esztergomban. 1940-43-ig káplán Ipolynyéken, 1943-45-ig plébános Ipolyfödémesen, 1945-től Patakon plébános, 1952.h.esperes, 1957. ker. esperes, /érsekvadkerti kerület/, 1970. th. kanonok, 1974. plébános Budapest, Kassai téren. 20 évig volt Patak plébánosa. Működése alatt sok gondot fordított a templom restaurálására, liturgikus átalakitására, és szépitésére. 1962-ben új orgona felállítására kerül sor, melyet 120.000,-Ft összegben Gergely Ferenc orgonaművész tervezése alapján a Gonda cég készit. 1964-ben bevezetteti az elektromos fűtést, kb. 70.000,-Ft költséggel. 1970-ben vörösmárványból szembemiséző oltár szentelésére kerül sor / a liturgikus átalakitás kb. 53.602,-Ft összeget tesz ki/. Freskó készül a régi Vaszary János Szt. Háromság oltárképe helyére /a régi oltárkép a plébánia folyosóján található eredetiben/. Az új oltárfreskót Kaszás Gyula festőművész készíti. Ugyancsak az 1953-59-ben Tarnai Béla működése alatt készül el az uúy nevezett Lurdi barlang, amely a környék legnagyobb lurdi barlangjai közé tartozik. Rendbehozatja a templom környékét, a régi rossz feljáró helyébe műkő és beton lépcsőket csináltat, hogy sáros időben is megközelithető legyen több oldalról a templom. Itt kell megemlíteni a templom tetőzetének palázását, a szellőzőberendezés megoldását, a mellékoltárok és a hangulatos betlehem készíttetését.

Munkájában nagy segítségére volt dr. Géczi János h.gyarmati lelkész, hittanár, aki saját kezűleg késziti műhelyében a fafaragásokat és dekorálásokat.

Tarnai Béla plébánossága alatt történik 1950-ben az egyházi iskola államositása, a plébánia kert egy részének kisajátitásával. Az új emeletes általános iskola tehát a plébánia kert egy részén épül fel 1964-65-ben.

Az új oltárfreskót 1966-ban Csetényi Antal fejezte be.

1974-1977. Bárányi László: szül. 1931. április 14-én Ludányhalásziban, szentelése 1956. június 10-én Esztergomban. 1956-57-ig káplán Kemencén, 1957-58-ig Dorog, Bányalelkészségen, 1958-ban Budapest Krisztinavárosban, 1958-62-ig Nógrádmegyeren, 1962-ben Szornoron, 1962-66-ig Mnoron, 1966-67-ig Drégelypalánkon, 1967-68-ig Nagyorosziban káplán. 1968-74-ig Karancsságra kerül plébánosnak, 1974-77-ig pedig Patakon volt plébános, majd 1977-től Tardosbányára kerül ugyancsak plébánosnak. Működése szépen indul. Rendbehozatja a templom környékét, kivágatja az elburjánzott bokrokat, akácosokat, majd parkositja a templomkertet, kicserélteti’a parókián a régi rossz ablakokat, rendbehozatja a tetőszerkezetet, a templom előterében a II. világháború hőseinek új emléktáblát készíttet.

Működését megnehezítette, hogy elődje Tarnai Béla esperes nehezen tudott elszakadni volt híveitől, gyakran visszajárt, amit Bárányi plébános úr nem jó szemmel nézett és ezért a köztük keletkezett félreértések miatt a hívek is két pártra szakadtak, voltak akik helyeselték a régi lelkipásztornak látogatásait, de voltak akik elítélték magatartását.

Az ügyben a Főpásztornak is be kellett avatkoznia, sőt amikor látta, hogy fraterna caritas nem érvényesül a felek közt, lelkipásztori szempontok miatt úgy látta helyesnek, ha Bárányi László plébános úrnak megköszönve Patakon végzett munkáját, egy bányavidéki plébániára, Tardosra disponálja, 1983-ban Nógrádmegyerbe kerül plébánosnak.

1977-1985 Sághy Ferenc: szül. 1919. augusztus 4-én Nyergesújfalun. Szentelték 1943. június 13-án Esztergomban. 1943-45-ig Ipolynyéken káplán, ahonnét a szlovákok kiutasították. 1945-46-ig Dunakilitin káplán, 1946-43-ig Budapest Felsőkrisztinavárosban hitoktató, 1948-49-ig Budapest Kelenföldön káplán, 1949-53-ig Budapest Rókusban káplán, kórházi lelkész. 1953-60-ig Budapest Belvárosban káplán, 1960-61.-ig Héregen plébános helyettes, 1961-63-ig Tokodon káplán, 1963-77-ig Rimócon plébános, 1968-tól főegyházi tanácsos, 1977-ben th. kanonok, 1977-tól Patakon lesz plébános, azzal a megbízással, hogy a híveknél keletkezett szakadásokat, félreértéseket próbálja elsimítani és helyrehozni. Idejövetelekor úgy tapasztalja a plébános, hogy a pataki nép paptisztelő, templomát, egyházát szerető nép. Az évi áldozások száma ekkor még évi 18000, 3 karácsonyi és húsvéti gyónást a nők 90 %-a, a férfiaknak pedig 70 %-a elvégzi. A hétköznapi miséken átlag 40-50 hívő van, a hétköznapi áldozások száma 20-30 között mozog. Ez persze az elődök érdeme, mert ilyen változás hirtelen nem szokott történni. Iskolában a gyermekek 80 %-a hittanos, a heti úgynevezett “biblia magyarázatokra” 15-20 fiatal szokott még eljönni oktatásra. Különösen sok a miseintenció. Ekkor még hetenként háromszor, vagy négyszer “bírált” misék vannak. Ami szép vonás, hogy sok a “Hálamise”, az élőkért mondott mise. Az alapítványi misék, amiket még az elődök vettek fel 10-20 évre idejövetelekor: 26. Sághy plébános 3 alapitványi misét vett fel mindössze, pedig kérték többen is, de nem akarja az utódok neheztelését. Ugyancsak érdekes szokás Patakon a sok “névnapi” mise. Ilyenkor az illetők gyónnak, áldoznak, Szokásban van még évente a 25 és 50 éves házasok “jubiláris miséje” és megáldása. Aprószentek napján a kisgyermekek miséje és megáldása. Évvégén a ballagó VIII. osztályosok ballagási ünnepsége és miséje.

Szilveszter napján éjfélkor az újesztendő első imája és a Himnusz eléneklése, Úrnapján még elkészítik az úrnapi sátrakat és engedélyezett a nagy körmenetet a falu al- vagy felvégi részéhen. Ragaszkodnak az augusztus havi Nagyboldogasszony-napi szentkúti búcsúhoz. 1977-ben két autóbusszal vesznek részt a plébános vezetésével Szentkúton. 1978. június havában sor kerül a plébánia külső tatarozására, kb. 40.000 Ft értékben és sok társadalmi munka hozzájárulással. /A vakolat teljes leverése az alapokig, nem toldozás-foltozás./ Ugyancsak az ablakok, ajtók átfestésére, majd a harangok villanyosítására 45.000 Ft értékben. Itt kell megemlíteni a plébánia könyvtár rendezését, katalogizálását, melynek során kiderült, hogy a sok viszontagság -I.-II. világháború – mellett, is értékes könyvtárral rendelkezik a parókia. 1979. február 10-én Lékai László biboros, érsek kinevezi a plébánost protonotarius mester kanonokká. A hívek a hideg idő ellenére is kb. 120-an vettek részt a Bazilikában lefolyt beiktatáson. 1979. június 10-én szentelte pappá a megyés Főpásztor Vorinák József diakónust, Mátravarabély-Szentkúton nagyszámú búcsús és helybeli hívő jelenlétében. Feljegyzésre méltó, hogy 1979-ben május elejétől június közepéig átlagosan 25-30 fok meleg volt, semmi csapadék, viszont június 10-án délután olyan felhőszakadás és 20 percig tartó jégeső volt, hogy az itt-ott dió nagyságú jég elverte a pataki határ nagyrészét. Ilyen csapásra a legöregebbek sem emlékeznek. 1973-ban a Nep. Szt. János kápolna kerül renoválásra. 1979-ben a felvégi Szt. Anna kápolna külső és belső renoválása történik. 1979-ben a három legrégebbi plébánosok: Szekeres János, Kosztka Pál és dr. Toldy János sírja fölé egy közös új síremlék felállítása valósul meg. A régi műemlék jellegű sírkövek a templom udvarában lettek elhelyezve.
1979. december 20-án a templom elé kerül egy süttői mészkőből készült Szt. Háromság szobor. Készítője Meloccó Miklós budapesti szobrász, adományozó ö. Anta1icz Józsefné Patak. A szobor megáldását 1980. január 27-én Pálos Iván s.püspök, szemináriumi rektor végezte. /Június 23-án orgonajavítás, hangolás kb. 18.000,-Ft./ 1980. július havában a főútvonal mentén 40 rn hosszúságban kb. 3.000,- Ft és társadalmi munkában felépül a kerítésfal. Ugyanebben az évben Váradi Ottó orgonajavító 10.000,-Ft értékben teljes hangolást és orgonajavítást végez. Ugyancsak ebben az évben novemberben történik a plébánia épület régi villanyvezetékének teljes felújítása 20.000,-Ft értékben /alumíniumvezeték helyébe vörösréz dróthuzal kerül új neon és menyezeti égőkkel, végezte Ralla István villanyszerelő/. 1980. május 11-én két autóbusszal Márianosztrára zarándokoltunk. 1981. májusában három autóbusszal Péliföldszentkeresztre mentünk búcsút járni. 1981. július-augusztus havában kb. 80 fő társadalmi munkájával és a Tanács anyagi támogatásával a temető bekerítésére kerül sor.
1981-ben Kákonyi Asztrik ferences templomfestő a szentélyben lévő négy evangélista képét restaurálja.

Régi népszokások, babonaságok

A népszokások sokáig éltek a faluban és talán titkosan még ma is élnek, vagy néha újból felelevenedik. Mosonyi László ny. igazgató tanitő jegyezte fel az alábbi népszokásokat:
A régiek nem indultak el hazulról, ha megszólalt a harang, mert azt tartották – sajnos a jó palóc hitüknek – hogy aki harangozáskor indul el otthonról, az nem lesz szerencsés. Szerencsétlenséget jelent az is, ha az új esztendőben a nő köszönt először “Boldog új évet”. Arról nem is beszélve, hogy a pappal sem jó találkozni, mert az is bajt jelent. Ide kell az ómenek közé sorolni a kiömlött sót /sal/, mivel ez veszekedést hoz a házba. Ha valaki szép akar lenni, az nagypénteken hajnalban az árokban mosakodjon meg. Komolyan hittek a”szemmelverésben”, mely emberre és állatra egyaránt ártalmas. Ezért, ha valaki gyermeket vagy állatot /borjút, malacot/ néz meg, hogy ne legyen szemmelvert, ezt tegye: “Pú te huncut vagy, csúnya”, majd köpjön utána. Ha mégis szemmelvertek a gyerekek, akkor jön a “hozzáértő asszony” /rendszerint öreg javasasszony/, aki hamuból készült szenteltvízzel meghinti és utána faggyút csöpögtet a vizbe. A megkeményedett faggyú alakjából megmagyarázza a javasasszony “milyen volt” a szemmelverő. Az általa végzett “szertartás” alatt persze valami szöveget is mormol.
Ugyancsak egy másik változata, amikor a “babricskáló javasasszony” megönti az általa készített vizzel a szemmelvert, vagy megijedt gyermeket. Volt eset, hogy a tehenet rontották meg úgy, hogy véres tejet adott. Ezt boszorkány tette – mondta a javasasszony. Megtudhatjátok ki volt, ha vászongatyába a tehén trágyájából tesztek, és azt a kéménybe a kürtőbe akasztjátok. A füst majd idehajtja a boszorkányt. Közben mondjátok: “Addig füstölök, amíg a tehén teje rendes nem lesz.” A boszorkány ezután már kénytelen segíteni. Ha pedig valakit a boszorkány álmában nyom meg, vagy ráül a mellére és nem tud levegőt venni, a következőket kell tenni: a figyelők az ajtót reteszeljék el keresztbetett söprűkkel, hogy a boszorkány megfogható legyen, ha esetleg valami résen vagy kulcslukon el akar illanni.
A “Luca napi” szokásokat régen is ismerték Patakon. Luca napján nem szabad varrni, mert ezzel a tyúkok “fenekét” bevarrja az illető és akkor nem tojnak.
Szerencsét hoz, ha Luca napja előtt 13 nappal megkezdett széket ezen a napon befejezi és aznap a székre ül.
A baromfit tartó gazdasszonyok ősi szokása, hogy december 24-én a baromfi etetés előtt hosszú láncból egy kört csinálnak és a körbe fias-kukoricát szórnak, hogy ekkor a tyúkok a láncon belül lévő kukoricából egyenek. Ennek két célja van. Ha a fias kukoricát felszedik, akkor a tojások “bekötődnek”, másodszor az ilyen kotlóstyúk összefogja a csibéket, mint a lánc és nem vesznek el.

Hozzászólások lezárva